Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Évi emlékei Kínából (4.oldal).

2009.02.17

A kínai konyháról, a kínai étkezésekről egy pár gondolatot szeretnék veletek megosztani. Kínában az ünnepélyes étkezés mindig hidegtállal kezdődik. Apró szeletekre vágott, fűszerezett, hideg húsok, savanyított zöldségek, úgynevezett "szárnyas tojás" sorakoznak a hatalmas tányéron, amelyről mindenki kedvére vehet, ezután kezdik hordani a fő étkeket. Az étkezés a levessel fejeződik be, amelynek az a funkciója, hogy mintegy lemossa a fő ételek ízét. Az édesség és gyümölcs, ha van, ezután következik. Mindehhez elmaradhatatlanok voltak az evőpálcikák, amelyet középtájt jobb kezünk középső-, és mutatóujjunk közé kell fogni és a hüvelykujjunkkal megtámasztani, még pedig úgy, hogy a pálcika végével fel tudjuk emelni az ebből a célból kis kockára aprított húsokat. A rizst porceláncsészékbe hozták vagy kínáló tányéron, legtöbb helyen tojásrántottával vegyítve tálalták.

Kép

Elmaradhatatlan volt a húsokról a szójamártás és a mogyoróolajban sült zöldségek és húsok. Igaz, hogy néhány falatot ettem belőlük ahogy illik megkóstolni amivel kínálnak bennünket. Mindenki jóízűen falatozott, de sajnos allergiás reakciót váltott ki nálam az egyik sült és a tojás, de hála a Sunrider® kalciumának és Ádám szakértelmének, néhány óra és hat liter víz mellett rendeződött a problémám, de utána már nem mertem még csak megkóstolni sem az ennivalókat a dinnye kivételével.

 

Kép

Vannak helyi különlegességek is, ilyen például a pekingi kacsa, amelyet az alábbiak szerint készítenek és szolgálnak fel. A frissen vágott fiatal kacsát vízzel töltik meg, a tűz fölé helyezett állatot a belülről párolgó víz puhítja meg. Az ily módon elkészített sültet a vendég előtt darabolják fel. Mi már szeletekre vágva kaptuk, de a képek jelenítik meg, hogyan is kell elfogyasztani.

 

Kép

Kép

Kép

Az egyik helyen gabonapálinkát, azaz rizspálinka is volt az asztalra rakva picike poharakkal és az is megízlelhette aki nem szokott inni. A felszólítás úgy hangzott "kan pej", szó szerint "száraz pohár", amit a pohár megfordításával szoktak igazolni.

 

Kép

A helyi sörök is igen jó ízűnek bizonyultak!

 

Kép

A kínai éttermekben többnyire nem láttunk abroszt, asztalterítőt. A fogadásokon használt asztalok rendszerint kerekek és nyolc, tizenkettő személy foglalhatott helyet mellette. Az ülésrenden sosem töprengtünk a második napra már kialakult, hogy melyik asztalnál ki foglal helyet. Azt tapasztaltuk, hogy az ivóvíz igen drága kincsük. Általában 7,5 deciliteres kiszerelésben jutottunk hozzá 10-15 jüanért, ami 250-375 forintot jelentet. Hongkongban pedig 600-1000 forintért tudtuk csak megvenni. Ezek mellett az üdítők, a cukros vizek ára még a 200 forintot sem érték el.